A kínai lassulás hatása immár a magyar gazdaság számaiba hivatalosan is beszivárgott. Az idei év növekedése ugyan nem úszott még el teljesen, de sok a “ha”. A bóvli minősítésünket önmagában a gyenge növekedéssel is lehetne indokolni, de a hanyatló versenyképesség szintén önálló magyarázó tényező lehet. Ennek legsúlyosabb komponense a csökevényesedő demokrácia. Márpedig konstruktív, ösztönző és kritikára fogékony közeg nélkül tartós növekedés sem lesz. A témáról a Trend FM-ben Nagy Károly műsorvezetővel beszélgettünk (az S&P hitelminősítő péntek esti felülvizsgálata előtt).

A kivitel és az ipar görbülő kérdőjelei

Az EU források egyenetlen lehívása is képes önmagában magyarázni a januári építőipari termelés 20%-os zuhanását. Ennél azonban még aggasztóbb az ipari termelés lekonyulása, amin belül az új exportmegrendelések közel 20%-kal estek az előző évhez képest (KSH-adatok: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/ipa1601). Ez pedig az első negyedévre semmiképp sem jelent jót és annyit tesz, hogy a kínai válság hozzánk is megérkezett. Az eddigi húzóerőt jelentő autógyártás számain egyértelműen tükröződik: 10%-kal kevesebb kész autó gördült le a futószalagokról, mint tavaly. Ez beleillik immár a lassuló európai trendbe, és cáfolja azokat az előrejelzéseket, amelyek a magyar gazdaság ellenállóságát hangoztatták.

A kormányzati tervekben szereplő 2% feletti növekedés teljesüléséhez most már nagyon sok extra feltételnek kellene teljesülnie, bár így sem lehetetlen: ha Kína az év második felére talpra áll, az Európai Központi Bank új intézkedéseinek közben érződik a hatása, a lakossági fogyasztásunk továbbra is erős marad, és ha a mezőgazdaság is jól teljesít, akkor lehet esély érdemi ütemű bővülésre idén.

Lassulás és torzuló demokrácia

Felminősítésre egyelőre nem sok sanszot látok a hitelminősítők részéről. Ha mindent figyelembe veszünk, igazából a tavalyi év közben lett volna ideális környezet egy felminősítéshez: volt növekedésünk, és a külső kitettségünk már akkorra lecsökkent. Tehát a gazdasági mutatók szempontjából tavaly jobban teljesítettünk. Most viszont már konkrét lassulási számokat is mögé lehet tenni az indoklásnak. De nyilván nem csak számszakilag kimutatható tényezőket mérlegelnek a hitelminősítők, hanem azt is nézik, hogyan áll az intézményrendszer működése, a bürokrácia mértéke, a jogszabályi környezet milyen gazdasági potenciállal kecsegtet. Nem véletlenül szokták figyelni más szereplők is a globális versenyképességi rangsort, amely ugyan nem mindig függ az aktuális gazdasági helyzettől, de reálisan tükrözi egy gazdaság hosszú távú lehetőségeit, a felzárkózás, fejlődés perspektíváját.

Bármelyik szervezet versenyképességi rangsorát tekintjük, mi ebben az előző 10 évben sorra lépünk hátrafelé, sőt demokrácia komponensben az SGI kutató intézet osztályozása szerint Európában tökutolsók vagyunk. (https://www.sgi-network.org/2015/Hungary)

A trend Kelet-Európában is hasonló, de létezik ellenpélda

Ami a nyitottságunkat, a szakmai viták lefolytatásának esélyét, a sajtószabadságot illeti, ebben nem sikerült előrelépni, sőt, egyre csúszunk. Ebben biztos vannak szubjektív elemek is, de valószínűleg azért tényleges minőségi különbség fedezhető fel az első helyezett Finnország és köztünk. A növekvő populizmus egyébként egész Kelet-Európára jellemző, de akadnak ellenpéldák is, mint a balti államok. Lettország, Litvánia és Észtország annak ellenére, hogy szintén nem rendelkeznek folyamatos több száz éves polgárosodási hagyománnyal, Európa egyik legjobb minőségű demokráciáját működtetik elképesztően széles spektrumú médiával, és szabad hozzáférésű kormányzati adatbázisokkal, információ szolgáltatással. Hogy ennek mi az oka, talán külön kutatást igényelne. Egy érvet talán meg lehet kockáztatni azon túl, hogy a rendszerváltás után a korábban nyugatra kivándorolt értelmiség tömegei érkeztek vissza hazájukba, s hozták magukkal a felvilágosult polgári gondolkodás csíráit.

A balti államokban túlcsordulhatott az az elnyomás, amihez nálunk a Kádár-rendszer illúziói hozzászoktatták a társadalmat. Ez ott az általános szabad légkör, a civilizált viták és kritikák iránti fogékonyságot éberen tartotta, amely Magyarországon majdnem végképp elcsökevényesedett.

A teljes interjú a Trend FM-ben.

1.rész:

 

2. rész: