Már nem csak Soros György kommentárja helyezi nyomás alá a kínai devizát. Ugyan Kínának elegendő tartalékai vannak, de egy idő után nem ésszerű minden áron megvédeni a devizáját a leértékelődéstől. A ma megjelent feldolgozóipari adat újabb 3 éves mélypontot ütött, miközben egyre több alap kezd fogadni a jüan gyengülésére. Az előző félévben a jüan a dollárhoz képest 6%-kal értékelődött le, de a piaci szereplők között sokan immár 40%-os értékvesztésre számítanak. Nehezíti a vezetés dolgát, hogy a 28 ezer milliárd dolláros kínai adósság állományon a nem teljesítő hiteleken jókora lyuk tátong, aminek a potenciális hitelezési veszteségeit nem csak a devizatartalék, de a gazdasági szereplőknél lévő megtakarítások sem biztos, hogy fedezik. Ezzel pedig mindenki tisztában van, így ez folyamatos forrást biztosít a leértékelődési nyomásnak.Egy biztos: a világ sorsát befolyásoló történelmi események előtt állunk. A témáról a Trend FM-ben Szűcs Péter műsorvezetővel beszélgettünk.

A múlt héten a kínai pártlap keményen nekiment Soros Györgynek, mondván, hogy háborút indított a kínai jüan ellen. Ennek az alapja az volt, hogy Soros a davosi konferencián arról beszélt, hogy a kínai gazdaság talajt fog érni (hard lending). És a hírek szerint shortolni készül az ázsiai devizákat. Ez pontosan mit takar?

Mindenki arra asszociál egyből, amikor Soros György „bedöntötte” az angol fontot, megtörte az angol jegybankot 1992-ben, és akkor vált világhírű befektetővé, spekulánssá. Majd 1997-ben a délkelet-ázsiai válság alkalmával szintén a bajba került országok devizái ellen fogadott. Innen ragadt rá ez a véres shortos jelző és előítélet. Viszont a davosi konferencián nem mondott ő konkrétumokat pozíciókról, csak azt, hogy a kínai gazdaság hard lending-je, azaz kemény földet érése, lassulása tulajdonképpen elkerülhetetlen. És ő erre nem spekulál, nem „számít”, egyszerűen csak megfigyeli. ( “I’m not expecting it, I’m observing it.”)  De, hát mivel Soroshoz kapcsolódik egy pár korábbi történet, ezért egyből megindultak a találgatások a pozíciójára vonatkozóan. Miután az alapja bejelentette, hogy év végén az amerikai S&P500 indexre short pozíciókat vett fel, tehát a piaci esésére játszott, a davosi kijelentésével együtt a kínai vezetés úgy gondolta, hogy Soros számára a következő préda a kínai deviza lehet, a jüan leértékelési spekulációja.

Egyébként egy ilyen spekulációnak hogy néz ki leegyszerűsítve a folyamata? Feltételezem, hogy ehhez nem kevés befektetésre szánt összeg kell.

Ez úgy működik, hogyha valaki egy ország devizájának gyengülésére számít, mert már érzékelhető nyomás van a devizán, akkor megteheti azt a piacon. Kölcsönvéve a devizát vagy letéttel tőkeáttételes ügyleten keresztül nagy összeggel – ha rendelkezésre áll több milliárd dollár – akkor értékben a többszörösével tudod eladni a szóban forgó devizát. Ekkor arra játszol, hogy a deviza árfolyama például a dollárhoz képest le fog esni. Hiszen ha eladási pozícióban vagy, akkor először eladod drágán, magas áron, majd, ha bekövetkezik a leértékelődés, vagyis leesik az árfolyam, akkor alacsonyabb áron visszaveszed, és a kettő közötti különbözetet nyered meg. (Ha a zöldségpiacon magas a krumpli ára, akkor először kölcsönkérünk egy zsák krumplit, amit eladunk 1000 forintért, majd, ha leesik az ára 500 forintra, visszavesszük, és visszaadjuk a kölcsön krumplit. Közben az 500 forintos haszon a mienk.)

Önmagában a spekuláció, a deviza eladása is megmozgathatja az árfolyamot, de ehhez óriási tőke kell, amit a tőkeáttétel még felnagyít. Ha nyitsz egy milliárd dollár letéttel 50 milliárd dollár értékben pozíciót, ott minden 1%-os elmozdulás az 50 milliárdhoz képest változtatja a tőke értékét. Vagyis 1%-os elmozdulás az árfolyamban, az 50 milliárd 1%-ával, 500 millió dollárral csökkenti vagy növeli az eredeti tőkéd, a letét értékét: vagy nyersz 50%-ot vagy felezed a pénzed.

Eljöhet az a pont, amikor el kell engedni

Ez a folyamat arra van kihegyezve, hogyha elindul egy spekulációs hullám, akkor önmagában az eladások is gyengítik az adott ország devizáját, és ehhez egyre többen csatlakozhatnak. Gond akkor van,  ha nincs elég tartaléka az adott ország jegybankjának. Hiszen a tartalék felhasználásával tudja védeni az árfolyamot, ha beáll a vételi oldalra, vagyis saját devizát vesz, a dollártartalékot adja. Abban az esetben, ha több az eladó, mint amennyi devizája van a jegybanknak,  vagy csak egyszerűen nem látja értelmét a jegybank tovább védeni az árat, akkor szokott egy idő után elszakadni a cérna. Mint, ahogy ez történt az angol jegybanknál vagy a délkelet ázsiai országoknál.  Kína azért kicsit más állatfajta. Még mindig van 3300 milliárd dollárnyi tartalék. Nincs az a befektetői kör, aki rövid távon ezt képes lenne bedönteni. Ha nem akarja elengedni a kezét a kínai jegybank, akkor nem engedi el. Egyébként csak egy hét alatt a hírek szerint a kínai jegybank 100 dollárt pumpált a pénzügyi rendszerbe, egyrészt, hogy segítse a pénzügyi intézményeket, másrészt, hogy védje a jüan árfolyamát. Most még nem az összeomlástól kell megvédeni a kínai devizát, hanem a túl heves árfolyammozgások nehogy még további bizalmatlanságot szüljenek a kínai gazdaság állapotával kapcsolatban. Tehát a kínai hatóságnak főleg reálgazdasági céljai vannak a beavatkozással. Egyébként a fokozatos, menedzselt leértékeléssel az export versenyképességének a javítása a szándék. Kérdés, hogy eljön-e olyan pont, amikor még tovább gyorsul a tőke kiáramlása, ez még több eladót vonz, és a gazdaság romló állapota is a jelenleginél jóval gyengébb árfolyamot indokolna. Ebben az esetben a jegybank dönthet későbbiekben az árfolyam elengedése mellett, ha ettől közép távon erősebb stimulust remél, mint amennyi rendszerszintű kockázatot lát rövid távon. Nehezíti a vezetés dolgát, hogy a 28 ezer milliárd dolláros kínai adósság állományon a nem teljesítő hiteleken jókora lyuk tátong, aminek a potenciális hitelezési veszteségeit nem csak a devizatartalék, de a gazdasági szereplőknél lévő megtakarítások sem biztos, hogy fedezik. Ezzel pedig mindenki tisztában van, így ez folyamatos forrást biztosít a leértékelődési nyomásnak.

 

A teljes pénteki interjú a Trend FM-ben: