Ugyan a környezet lehet, hogy hagy mozgásteret, de a 2017-es tervezet így is választási költségvetés. A kapcsolat egyértelmű az egészségügy és oktatásra szánt 450 milliárdos többlet, valamint ezekben a szegmensekben végigsöprő elégedetlenségi hullám között. Közben a lakosság ösztönzése az állampapírokba történő befektetésre egy szint után kizárólag hatalmi pozíciók védelmét szolgálja és elveszi a teret a potenciális fogyasztástól, beruházástól. A tervezett 3,1%-os növekedés jövőre akár még össze is jöhet, de a visegrádi országoktól így is távolodhatunk. A felzárkózáshoz legalább 5%-os növekedés kellene. Ráadásul tartósan.

Az M1 Szemtől szembe című elemző műsorában Magas Istvánnal beszélgettünk a témáról. A műsorvezető Szabó Anett volt.

Főbb pontok:

  • A kormány 2017-es terve választási költségvetés, melyben egyszerre vannak jelen gazdaság- és hangulatélénkítő elemek. Az egészségügyre szánt 270 milliárdos növekmény, az oktatásra 170 milliárd forinttal nagyobb kiadások egyértelműen köthetők e két szegmensben végigsöprő elégedetlenségi hullámhoz. Így viszont ezekkel a kormány a gombhoz varrja a kabátot. Hiszen ezekben az alrendszerekben hiányzik az a hosszú távú kidolgozott koncepció, működési modell, amelynek első lépcsőjeként lehetne – egyébként teljesen jogosan – bért emelni és több forrást rendelni a felálló programokhoz.
  • A költségvetés bevételi oldal tervezése merész, de akár teljesíthető is. A kormány nyilvánvaló feltételezése, hogy – a visegrádi országokhoz részben hasonlóan – a bővülés szerepét fokozatosan a lakossági fogyasztás veszi át. Azonban a tervezett 3,1%-os növekedéssel még így sem leszünk képesek felzárkózni, ehhez legalább 5%-os növekedés kellene, ráadásul tartósan.
  • A fogyasztás és beruházások visszafogásában óriási szerepet tölt be a lakosság prémium állampapírokba történő terelése. Hiszen az egyénnek dönteni kell: valaki vagy fogyaszt vagy megtakarít. A kettő egyszerre nem megy. Igaz, a tömeges lakossági állampapír-vásárlás csökkenti a külföldi piaci kitettséget, de egy szint után csak a politikusok hatalmi pozícióját védi és elveszi a teret a potenciális fogyasztástól, valamint a beruházások bázisától.
  • A felmerült nullás költségvetési hiánycél önmagában teljesen értelmetlen és semmit sem mond egy ország fejlődési lehetőségeiről. Megfelelő keretek között 2-3 százalékos hiány is indokolható, amennyiben a kiadások idővel megtérülnek. Oktatásra például ésszerűen költeni valószínűleg minden pénzt megér.
  • A kormány a napokban frissíti a négy éves konvergencia programot, amelyben egyébként még 1,7%-os strukturális hiánycél szerepelt a jelenleg tervezett 2% feletti szám helyett. Ezt majd az Európai Bizottság véleményezi, amely ugyan csak ajánlásnak és nem határozatnak számít majd, de mindenképp hordoz Magyarország számára reputációs kockázatot.

 

A teljes interjú:

https://www.mediaklikk.hu/video/szemtol-szembe-2016-04-27-i-adas/