A kínai lassulás – a német szereplők pesszimistábbá válásán keresztül – az őszi hónapokban gyűrűzhet be a magyar adatokba. A Volkswagen botrány hatása átmenetileg hozhat komoly megingást, de ettől nem fog bedőlni az autóipar. A bankok gyenge hitelezése összeurópai tünet, de több múlik a kis- és középvállalkozások beruházási hiteligényein. A migráns kérdésben az európai döntésképtelenség sokkal veszélyesebb, mint a potenciális vallási, kulturális konfliktusok.

Ön szerint jó adat az augusztusi magyar külkereskedelmi adat? (A KSH közlése szerint augusztusban a magyar export és import is 6,2%-kal nőtt az előző évhez képest.)

Eddig minden rendben. Csak mindenki azt várja, hogy mikor kezdenek el begyűrűzni például a kínai lassulás hatásai. Amit például le lehet szűrni a német export adatokból, tehát a Németországban gyártott termékek Németországon kívüli kiviteléről, hogy még ott sem igazán érződik az augusztusi visszaesés, bár az európai unión kívüli értékesítések üteme visszaesőben van, de még nem drasztikus.

Itt azért meg kell jegyezni, hogy a német gazdaság alakulásától nagyban függ a magyar gazdaság teljesítménye.

Így van, és van egy másik áttételes hatás: a Magyarországon legyártott autók nagy részét az Európai Unióba, illetve Amerikába viszik ki: ez a két cél terület. Valószínűleg még ezért sem érezzük a kínai, ázsiai lassulás hatását. De a német autógyártók már valószínűleg érzik. Merthogy ott nem csak a kínai export jelentős, hanem egy sor német gyártó Kínában szereli össze és az autóit és ott is adja el. És ha ott csökken a profit – például egyes becslések szerint a Volkswagen éves profitjának 40%-a származik a kínai értékesítésből – az nyilvánvalóan átmenetileg hatással lesz az autógyártók beruházási döntéseire és a német gazdaság belső szereplői is átveszik ezt a pesszimizmust. Ez a fajta átgyűrűző kockázat, ami jelentkezik nálunk is a későbbiekben.

A Volkswagen botrány mennyire kockázatos a jövőre nézve?

Én nem vagyok sem annyira optimista, sem pesszimista. Szerintem még senki nem látja a rövid távú hatásokat a következő félévben, egy évben. Ha a botrány tovagyűrűzik, elképzelhető egy olyan hatás, hogy visszaesnek a Volkswagen értékesítései Amerikában, Ázsiában és az európai piacokon is. Ebben az esetben a magyarországi autógyártás is, – a Volkswagen csoporthoz tartozó – Audi gyártása is szenvedhet el csökkenést. Az a baj, nem tudjuk, a vita meddig fajul, a szálakat meddig fejtik vissza: két mérnökcsapat lesz a bűnbak vagy esetleg további autógyárak is érintettek lehetnek. Ezek nyilván érdekek harcát is jelentik. A következő félév ennek a zenéje lesz. Én inkább tehát hosszabb távon vagyok optimista: nem fog bedőlni az autóipar, nem lesznek tartósan visszafogva beruházások, de a gyártásban rövid távon lehetnek komoly megingások. Egy példa: a Volkswagen amerikai értékesítései szeptemberben 0,6%-kal nőttek az előző évhez képest, de még csak egy kis szelete van benne ennek a botránynak. Az októberi számokban fog tükröződni az igazi hatása ennek a botránynak.

Egy friss felmérés szerint az amerikai fogyasztók 50%-a negatívan ítéli meg a Volkswagen botrányt, tehát ez azért jelent egy rövid távú bizalmi válságot. És azért Amerikában a sales, a marketing szerepe erős, tehát lehet, hogy valamilyen akciókkal kompenzálni próbálja majd a Volkswagen – például diszkont nyújtásával, karácsony előtti akciókkal, de nem tudjuk, hogy ez mennyiben lesz sikeres.

Más témára eveznénk: elegendőnek tartják-e a bankok Magyarországon hitelezési kedvét? Ezt a kérdést még kormányzati körön belül is különbözőképpen ítélik meg.

Ez nyilván vizsgálható több aspektusból, de szerintem főleg nem a bankok kedvén vagy akaratán múlik a hitel kihelyezési volumen, hanem elsősorban a gazdaság húzóerején. Ha úgy látják a kis- és közép vállalkozások, hogy van lehetőségük rákapcsolódni egy multinak a beruházására, vagy egyáltalán érdemes, nyújt perspektívát egy hazai szolgáltatásra beruházást telepíteni, vagy akár külpiacra, akkor megnő a hitelek iráni kereslet, legyen az akár 2-3 vagy 4%-os kamattal. Ha nincs meg ez a fajta volumenben mért igény növekedés, akkor nincs az a bankszektor, amely képes lenne ezt a hitelezést felpörgetni. Nyilván más részről fontos az, hogy a bankok is rugalmasan álljanak az igények kielégítéséhez, de azt is fontos látni, hogy azért nem csak Magyarországon csökkent le a bankok hitelezése, hanem szinte mindenhol Európában és globális problémáról is van szó. Egy ilyen krónikusan alacsony növekedési környezetben 0%-os kamatok és eszközár növekedés mellett, sokszor a bankoknak nem éri meg a reálgazdaságot hitelezni, hanem inkább megéri alacsonyabbnak tűnő kockázattal magasabb hozamot kínáló eszközben tartani a felesleges tőkét.

A migráns válság milyen hatással lehet a gazdaságra?

Önmagában az, hogy a terhek nagy része Németországra esik, ez csökkenti a német költségvetés mozgásterét. De ennél én sokkal súlyosabb problémának érzékelem azt, hogy az EU döntésképtelensége ebben a kérdésben átragadhat más, fajsúlyos gazdasági témákra is. Az EU bürokratikus malmai még lassabban őrölhetnek majd. Miközben az Uniónak versenyképességben be kellene hozni Amerikát és Ázsiát is. Ez jóval súlyosabb gond szerintem, mint a migráció potenciális kulturális, vallási konfliktusai.

Az MTV Szemtől Szembe című elemző műsorában beszélgettünk a témákról. A teljes interjú az alábbi linken található:

https://www.mediaklikk.hu/video/szemtol-szembe-2015-10-09-i-adas/