A magyar államnak önmérsékletet kellene tanúsítania, ami a finanszírozás túlzott mértékben a hazai szereplők felé történő eltolását, eltolódását illeti. A folyamat egy bizonyos szintig segíti a stabilitást, ám tapintani lehet a hátrányát, észlelni kell a kockázatokat is. Az M1 Szemtől szembe című elemző műsorában György Lászlóval vitatkoztunk a témáról. A műsorvezető Szabó Anett volt.

Főbb pontok:

  • Az állam célja a lakosság állampapírokba történő terelésével a stabilitás megteremtése a finanszírozás szempontjából. Ám a stabilitásnak ára van. Az állam a lakossági vonzerő fenntartása érdekében prémiumot kénytelen kínálni a piaci hozamok, kamatok felett, amely egyre növekvő kiadással jár ahhoz képest, mintha ugyanezt a mennyiséget külföldieknek, a piac felé értékesítené. Emelkedő kamatkörnyezetben az államnak fokozottan nagyobb kiadást kell így kitermelnie. Ráadásul, hiába hazai szereplők kapják a magasabb kamatokat, azt az állam fizeti. Az államot pedig az adófizetők finanszírozzák. Így az a réteg, azok a polgárok kerülnek hátrányba, akik nem tudják maguknak megengedni a prémium állampapírba történő befektetést, mivel nincs elég megtakarításuk. A legnagyobb nyereséget pedig azok a külföldi befektetők aratják le, akik 2010 környékén, ultra magas kamatszinten vettek magyar állampapírt, most pedig eddig így akadály nélkül tudják realizálni az extra hozamokat, kiemelkedő nyereséget. A csúcsfázisban, rekord alacsony hozamoknál, (magas kötvényáraknál) – nem túl szerencsés időzítéssel – a hazai szereplők veszik át a helyüket.
  • Az állam finanszírozásnak hazai szereplők felé történő elmozdulása – így a hazai bankok kötvényekbe terelése is  – tehát egy bizonyos szintig egészséges, utána viszont bunker, majd piramis lehet belőle.
  • Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentése, miszerint cél az államadósság abszolút, forintban kifejezett szintjének csökkentése még akár meg is valósulhat extrém esetben– alacsony infláció és teljesülő költségvetési bevételi tervek mellett. Azonban nem ez a fontos, hanem az államadósság a gazdaság méretéhez, teljesítményéhez mért aránya. (Magasabb jövedelemből, magasabb adósság törleszthető.) Ezt az arányt nézik a befektetők és a beruházók is, nem az adósság abszolút mértékét.
  • Az idei év esetleges felminősítése, a bóvliból való kikerülése, önmagában nem feltétlenül hoz plusz külföldi befektetőt. A hozamcsökkenés nagy részén túl vagyunk, a felminősítéshez vezető út be lett árazva. Közép távon viszont talán mégis fontos lehet, amennyiben jön egy jelentős hozamemelkedés. Egy ilyen időszakban a befektetési osztályzatú minősítés plusz tartalékot jelent, pótlólagos biztonságot a külföldi befektetőknek, vagyis egyfajta védőhálót a későbbiekre. 

 

A teljes interjú:

https://www.mediaklikk.hu/video/szemtol-szembe-2016-01-25-i-adas/