A paksi bővítés felett mintha már most eljárt volna az idő. A jelenlegi piaci körülmények ugyanis erősen megkérdőjelezik mind a kivitelezés, mind a finanszírozás ésszerűségét. Ma már mindkét fél egészen más alkupozícióban lenne. A megállapodás arra a tényre is pontosan rávilágít, hogy az állam sem tud minden szerepet átvenni a piactól, az állam sem képes tökéletesen tervezni és időzíteni. Sőt! Az ECHO TV Analízis című műsorában Szajlai Csaba műsorvezetővel beszélgettünk erről a témáról is, többek között.

Fontos, hogy kiszámítsuk a paksi bővítés hatásait – tekintettel a nagy volumenű fejlesztésre – és, hogy működőképes-e a projekt költségvetési támogatás nélkül?

A volumen miatt is fontos mindenképpen ez a szempont. Már csak azért is, mert ez olyan mértékű hosszú távú adósságot igényel finanszírozási oldalon, ami a beruházás elkezdésével adott esetben évente 1%-ponttal is növelheti a GDP-arányos államadósságot (megj.: a hivatalos kormánytervek maximum évi 2-3%ponttal számolnak önmagában csak a beruházás hatásaként, amit ellensúlyozna az egyébként csökkenő deficit, valamint a gazdasági növekedés, és így a projekt elméletben nem veszélyeztetné a csökkenő adósság pályát hosszú távon.) Egyébként meg rávilágít arra a problémára, hogy az állam sem tud minden szerepet átvenni a piactól, az állam sem képes tökéletesen tervezni és időzíteni. Mire gondolok? A paksi beruházásról szóló tárgyalások idején, 2011 és 2013 között a világpiaci olajárak még messze 100 dollár felett voltak hordónként.

A paksi bővítésről szóló megállapodás aláírásának időzítése az olajárak tükrében:

Oilchart1

Forrás: moneyweek.com

Az állam akkori finanszírozási költsége, az állampapírok hozama euróban 6% felett volt. Most viszont az olajárak leestek 30 dollár környékére és a magyar finanszírozási költségek is lecsökkentek 3-4%-ra. Mindezek tükrében a paksi beruházás árazása kivitelezési oldalon is felvethet problémákat és finanszírozásban is, hiszen a hírek szerint 4-5% körüli kamatú hitelt kap az állam az oroszoktól, de most már a piaci kamatok ez alatt vannak. Tehát egyszerűen már most eljárt az idő a paksi megállapodás felett. A piaci feltételek oly mértékben változtak, hogyha most kellene tárgyalni a paksi beruházásról, ugyan nem tudni pontosan milyen árazás alakulna ki a végén és milyen kondíciók érvényesülnének, de merőben más alkupozíciókkal szembesülne mindkét fél. Ráadásul az orosz gazdaság a megállapodás aláírása óta igen meredek lejtőre került, és ha ez folytatódik, akkor ez az orosz fél részéről is komoly kivitelezési kockázatokat vet fel. Vagyis 2 év alatt nagyot fordult a világ. Utólag egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaságosságot előtérbe helyező szempontok lazán teljesülnének.

…..

A teljes interjú az alábbi linken érhető el:

https://www.echotv.hu/video/110132/20160118_Analizis_2_resz